Nehéz pár sorban összefoglalni mit is jelentett számomra ez a tanfolyam, egyáltalán miként kerültem a közelébe, milyen tapasztalatokra tettem szert, de teszek egy próbát. Alapvetően pozitív életszemléletem és vidámkodásra való mindenkori hajlandóságom ellenére világéletemben hajlamos voltam az aggodalmaskodásra, a túlféltésre, a rossz dolgokon való morfondírozásra, amely gyakran már-már határozott félelemérzéssé nőtte ki magát bennem. Elkönyveltem, hogy anyai örökség, nincs mit tennem ellene, s ezzel el is intéztem a dolgot magamban jó pár évre.
Aztán egy napon a Barátnőmtől hallottam először a mindfulness kifejezésről, illetve egészen pontosan a „Mindfulness alapú önismereti és EFT tréningről”. Percig nem volt kérdés számomra, hiszen az ösztönöm súgta, ki kell próbálnom, adnom kell egy esélyt annak, hogy megtanuljam kezelni a szeretteim féltésével, a jövő bizonytalanságaitól való aggódással kapcsolatos negatív gondolataimat. Az EFT-vel kötött közel öt éves ismeretségem és gyakorlati tapasztalataim alapján reményteli és bizakodó voltam a tanfolyam megkezdésekor, de az igazat megvallva ilyen gyors és jól érzékelhető „eredményre” magamat illetően nem számítottam.
Meditációs technikák tanításával olyan egyszerűen kezelhető, de annál hatásosabb eszközöket adott számomra a tíz hét során, amelyet a mindennapjaimba beépítve, úgy érzem képes lehetek a „tudatos jelenlét” megvalósítására. Ezáltal pedig az elsajátított ismeretek pozitív eredményeinek megélésére. Mert a legmeghatározóbb dolog, amire a mindfulness rávilágít, hogy „Életünk csak a jelen pillanatban zajlik. Ha csak a múlttal vagy a jövővel vagyunk elfoglalva, és emiatt elmulasztjuk a jelen pillanatait, akkor tulajdonképpen saját életünk darabkáit vesztegetjük el. A tudatos jelenlét kizárja a múltban való elmerülést, a rágódást, a jövővel kapcsolatos aggodalmaskodást.” Mindezek felismerésében, megtapasztalásában és megértésében, s ami a legfontosabb, a negatív gondolatok kezelésében volt nagy segítségemre a tanfolyam.
Fantasztikus tíz hét volt. Mindenkinek – aki a bevezetőmben magára ismer, de annak is, aki nem – őszintén csak ajánlani tudom!
