- Mediáció -

A konfliktus az emberi lét szerves része, megkerülhetetlen aspektusa. Az élet minden területén jelen van a kis családi egységtől a nagy gazdasági vállalkozásokig, az iskolától a politikáig. A kérdés csak az, hogy ki hogyan kezeli a konfliktusokat. Természetesen előfordulhat az is, hogy valaki nem tudja kezelni a konfliktusait, vagy annak mélysége miatt már kívülálló személy kell a megoldásához.

Ilyenkor kell a közvetítő, egy semleges, a vitában nem érintett személy, a mediátor, aki segít az egyezség létrehozásában, az ellentétek elsimításában.

A mediáció a konfliktuskezelés egyik alternatív módszere, ahol a felek vitájában egy semleges fél, a mediátor jár közben.

A szó – mediare – eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni.

Mediáció célja

A mediáció célja, hogy a felek felismerjék a közös célokat, újra képesek legyenek az egymással történő kommunikációra és kölcsönösen elfogadható javaslatokat tegyenek a megegyezés érdekében. És mindezt – a peres eljárással ellentétben – gyorsan és költségkímélő módon.

Mediáció előnyei, fő jellemzői

  •  A mediáció során a közvetítő az igényekre és az érdekekre irányítja a figyelmet, ezzel ösztönzi a feleket az együttműködésre. Ennek során a felek nyíltan megfogalmazzák érdekeiket, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy kölcsönösen megismerjék és megértsék egymás álláspontját. Elősegíti a felek között létrejövő nyerő-nyerő egyezség létrejöttét, aminek következtében elégedettek lesznek az eredménnyel.
  • Jövőorientált: múltbeli ügyekkel, bűnös keresésével, a konfliktus történetével nem foglalkozik a mediáció, hanem a jövőre, a konfliktus megoldására összpontosít.
  • A mediátor viselkedési szabályokat állít fel, melyekhez a felek kötve vannak. Így a felek nem tehetnek sértő, bántó megjegyzéseket, amelyek csak a konfliktus mélyítését szolgálnák.
  • A mediátor a vitázókat egyenrangú felekként kezeli, kiegyensúlyozza a hatalmi, befolyásbeli különbségeket.
  • Gyors megoldást eredményez: egy mediációs ülés kb. 3 órát vesz igénybe, ez töredéke a bírósági tárgyalások időszükségletének.
  • A döntés joga végig a felek kezében van, a végeredmény csak rajtuk múlik. Ők határozzák meg a megvitatandó témákat, megállapodásuk tartalmát, ezáltal megtapasztalják felelősségüket életük alakításáért.
  • Mivel az eljárás során mindenki érdeke hangot kap, a felek maguk hozzák meg a döntést (ez nem egy külső hatalom, személy által rájuk erőszakolt ítélet), a megszületett megállapodás iránt elkötelezettekké válnak. A felek magukénak érzik az eredményt, így nagy számban tartják be a mediációs eljáráson született megegyezést.
  • Azzal, hogy a mediáció elindítja a megakadt kommunikációt, mindenképpen javít a kapcsolaton, még akkor is, ha nem születik megállapodás. A tárgyaláson részt vevő felek egyúttal új konfliktuskezelési módszert is tanulnak, amit hasonló helyzetben alkalmazni is tudnak.
  • A mediátornak, akit a felek közös megállapodással kérnek fel, semlegesnek pártatlannak kell lennie a közvetítői eljárás egész folyamata alatt.
  • A mediációs eljárás bizalmas, a felekre és a mediátorra is vonatkozik a titoktartási kötelezettség.

Válási mediáció: célja, hogy a békés elválás biztosítása, a később is szükséges együttműködések  fenntartása érdekében (pl. gyermekeik kapcsán) a párok minél gyorsabban megállapodjanak a vagyoni, gyermek-elhelyezési és kapcsolattartási kérdésekben, valamint a válást követő új életük kialakítása könnyebb legyen.

Párkapcsolati mediáció: célja, hogy a párok konkrét célra fókuszálva áthidalhassák a házassági, párkapcsolati kríziseiket, és minél hamarabb túltéve magukat a múlt fájdalmas eseményein, energiáikat életük, sorsuk javítására, valamint kapcsolatuk jövőjének alakítására fordítsák.

Szülő-serdülő konfliktusok rendezése mediációval: célja, hogy csökkenjen a szülő és a kamasz közötti feszültség, kapcsolatuk javuljon, a lehető legnagyobb harmónia alakuljon ki  a családban.

Iskolai mediáció: célja a tanár-diák, tanár-szülő, szülő-gyerek konfliktusok kezelése, az iskolai kimaradások megelőzése.

Munkajogi mediáció: célja a munkavállaló és a munkáltató között fennálló munkajogi vita gyors és mindkét fél számára kielégítő rendezése.